Persze, tudjuk! És???? Ja, hogy a használt WC papírt is?? Igen! Ééés mindig elfelejtem.....eldugul a cső, aztán lesz miben dagonyázni az utcán! 

Ez az utazás egyfajta számadás is számomra, már látszik pár dologról, hogy fontos-e vagy papírkosárba való. Például olyanok, mint "mindig nekem legyen igazam", mert mi van ha nem?! Úristen!

Aztán hogy "a szomszédok autójától alig tudok kiállni a garázsból, felrobbanok!". És? Mondtam már neki? Nem! Ha nem akarom ezzel idegesíteni őt és magamat, akkor megtanulok ügyesen ki-be parkoni....fejlesztem a kompetenciáimat! :-) 

Ezeket a fecniket pakolom a pakkomba....

Türelem.....nem számít, hogy ma reggel 3/4 órát vártam a sofőrre, egyébként baromira elfelejtettek felvenni, később kiderült, ez itt normális....és.....nem húztam fel magam rajta, nahááát! Aztán VIP tanszportot kaptam, scooterral vitt a srác a kirándulós csoporthoz. Még jól is jártam! :-)

Kell egy csapat....Fel kellene már hagynom a "mindent megoldok magamtól" hozzáállással, mert vagy beledöglök, vagy a végén tényleg magamra maradok! Ezt pedig senki nem akarhatja! :-)

Egy ilyen út során felértékelődik az otthon a maga tökéletlenségével együtt. Nem baj, ha döcög, ha pufog, ha görbe vagy lapos! Az úgy van jól, ahogy van. Szép és utánozhatatlan! Tudjátok meg!!!

Ma egy kupac egyetemistával kirándultam a Ream Nemzeti Parkba. Svéd, holland, német lányok voltak, meg egy világutazó spanyol....már 8 hónapja van úton, 1 évet tervez...konkrétan körbeutazza a Földet. Nem néznétek ki belőle! 

A lányok között voltak olyanok, akik valamelyik DK-ázsiai országban töltenek el egy-egy szemesztert. 

Hogy ez milyen klassz dolog!!!!Mennyit tanulnak a világról az életről közben! 

Miért tartjuk burokban a gyerekeinket? Emlékszem, anno a volt gyárigazgatónk Németországból magával hozta a 3 általános iskolás gyerekét Egerbe és a gyerekek a 2-es iskolába jártak!!! Nem lett semmi bajuk, de megtanultak valamennyire egy egzotikus nyelvet, a legnagyobb fiuk hegedülni és mennyivel gazdagabbak lettek közben! A gyerekeknek a biztonságot a család jelentette, a világ bármely pontjára vetődtek, mindig együtt voltak. Ők nekem példaképek!

Nade vissza a jelenbe...ide nem az a túrista jár, aki megelégedne azzal, hogy 1 hétig a strandon ugyanabban a nyugágyban heverészik! Kimennek a tengerhez, de nem ez a fő uticéljuk, mind felfedezők! Kíváncsiság, nyitottság van bennük a világra, emberekre, magukra. Könnyű szóba elegyedni bárkivel. Kevesen jönnek gyerekkel, inkább egyedül vagy párosan, barátok kutatják Kambodzsát!

Luxus jachtok sincsennek, 1-et láttam eddig...de van sok hátizsákos, biciklis, happy shine people! :-) Tetszik a közönség! Sokan hónapokat töltenek itt, félig-meddig itt is élnek. Minden esetre az én 3 hetem villámlátogatásnak számít.

A közös mindannyiunkban talán, hogy a naplemente elvarázsol! :-)